Bátmonostor község

Adatok

Régió: Dél-Alföld
Megye: Bács-Kiskun megye
Kistérség: Bajai kistérség
Lakosság: 1703 fő
Terület: 37.95 km²
Népsűrűség: 44,87 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 79

Fekvése

Bács-Kiskun megye délnyugati részén, Bajától délre fekvő település. Baja 10,5 km, Dávod 15 km, Báta 15 km, Bátaszék 23 km, Mohács 28 km, Szekszárd 39 km, Szajk 40 km, Töttös 45 km, Villány 54 km távolságra található.

Története

A XIII. század-ban a mai Óbátmonostor nevű területen már a tatárpusztítás előtt állt a közeli Tolna vármegyei Bátha anyamonostor gazdasági telepe, kis templommal, melyet valószínűleg a tatárok pusztítottak el. Később a kalocsai érsek foglalta le magának a báthai benczések birtokát.

1321-ben a település birtokosa Johannes filius Petri de Monasterio Both.

1322-ben Károly Róbert király Becsei Imre lévai várnagynak adományozza a települést, előző tulajdonosa örökös nélküli halála miatt, mely birtok később Töttös és Vesszős nevű fiaié lett.

1323-ban a király a Becsei Imrétől elszakított birtokok visszaaszerzése (visszaadása) érdekében a kalocsai káptalant bízta meg.

1337-ben a bátai apát a templomot filiális apátságra emelte és e ranghoz illő monostort is építtetett, amely a török hódoltság idejéig a Becseiek birtokában maradt.

Akkori neve Apáti vagy Nodjarki (Nagyárki) volt, és az akkori falu a mai Bátmonostortól mintegy negyedórányival közelebb volt a Duna partjához, ahol a templom emelkedettebb˙(dombosabb) helyen épült. Ezt a helyet most is Óbátmonostor-nak nevezik.

1345-ben Becsei Imre fiának Becsei Töttös-nek, Pilis vármegye főispánjának, és Bátmonostor birtokosának Kelemen pápa Avignon-ban kelt levelében megengedte, hogy az említett helyen tizenkétszent Ágostonrendű remete számára templomot és egyéb szükséges épületet emelhessen. Az Apátság a török korig fennállt.

A monostor mellett kialakult helység nevét a korabeli okmányok Bot-Momostora, Monasterium, Both, Bothmononustra, Bathmonostra, Bochhmonustra alakokban írták.

1364-ben I. Lajos király Becsei Imrét és fiait Bátmonostor birtokában újra megerősíti. Az 1500-as évek közepén tulajdonosai a Kisvárdaiak voltak.

1516-ban Bátmonostor mezővárost Bakócz Tamás (Bakacs) esztergomi érsek kapta a királytól adományba, Töttös László magtalan halála után.

1518-ban a Csábrági Erdődiek a település birtoklása miatt perben állnak Töttös unokájával, Kisvárdai László-val.

A török korszakban a település Monostor néven a bajai nahijé-be tartozott. 1557-es összeíráskor mindössze húsz házat írtak itt össze.

1690-ből származó Marsigli térképen csak Monostor áll a Szurdok csatorna keleti partján.

A vidék felszabadulása után a kamara vette birtokába az elpusztult vidéket.

1699-ben Bács-Bodrog vármegye összeírásában a bajai járásban volt, és csak tizenegy család lakott itt.

A későbbiekben a Czobor család birtoka lett az egész bajai uradalom, és Bátmonostor is..

1747-ben Czobor József kamarai engedéllyel eladta báró Vay László-nak és Orczy Lőrincz-nek.

Az 1700-as évek végétől, még 1831-ben is Grassalkovics Antal volt a település birtokosa.

A török uralom alatt elpusztult monostorból még 1546 előtt elköltözött szerzetesek helyére később Szt. Bazilrendű szerb szerzetesek, kalugyerek jöttek, akik a templom szentélyét rögtönzött tetővel fedték le, és itt telepedtek le. 1724-ig a régi falu helyén a szerzetesek mellett csak néhány szerb család lakott. A bajai uradalom összeírásában, mint Szurdok déli szomszédja, Mali (Kis) Monostor néven fordul elő.

1761-ben a kamara rendeletére a régi bátmonostori templomból és monostorból fennmaradt romokat lőporral felrobbantották, és a még használható anyagot a szomszéd falvak templomaiba építették be.

Források

Borovszky S.: Bács-Bodrog vármegye.

Nevezetességei

Római katolikus templom - 1761-ben épült, barokk stílusban.
Kápolna - a XII. századi monostor helyére 1992-ben épült.
Helytörténeti kiállítás.

Következő községek

További községek